2018. 03. 21. 09:33

RAM (random access memory)

RAM (azaz véletlen hozzáférésű memória) az a hely, ahol egy számítástechnikai eszköz, az operációs rendszer (OS) és az alkalmazások az éppen használt adatokat tárolják, így azok gyorsan elérhetők a készülék processzora számára. RAM sokkal gyorsabban képes olvasni és írni, mint más típusú tároló a számítógépben (pl. a HDD, SSD vagy optikai meghajtó). A gyors hozzáférést igénylő adatok a RAM-ban tárolódnak, amíg a számítógépen fut, ha a számítógép ki van kapcsolva, a RAM elveszíti az adatokat. Amikor a számítógépet újra bekapcsoljuk, az operációs rendszer és az egyéb fájlok újra betöltődnek a RAM-ba, általában egy HDD-ről vagy SSD-ről.

Olyan ez, mint az ember memóriája, ahol a RAM a rövid távú memória és a merevlemez a hosszú távú memória. A rövid távú memória összpontosít munka elvégzésére, de csak annyi infót tart egy időben észben, amennyi a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges. Ha a rövid távú memória megtelik, az agy néha képes frissíteni és tárolni az infókat a hosszú távú memóriába. Egy számítógép is így működik. Ha RAM megtelik, a folyamatosságot megszakítás nélkül minden régi adat megy a merevlemezre, ami a RAM-ból érkezik és az új adatok a RAM-ba kerülnek, ezért lassul a számítógép működése. Viszont a merevlemez több adatot képes fogadni, mint a RAM, így ha a szükséges memória nem elfogy, hanem a merevlemez és a RAM kombinációjával a rendszer elegendő memóriát biztosít a működéshez.

DRAM vs. SRAM

A RAM kétféle lehet:

A RAM története

A RAM-ot, azért hívják véletlen elérésűnek, mert minden tárolási helye - más néven a memória címe - közvetlenül is elérhető. Régen mágnesszalagon tárolták az adatokat (un. offline memória), amelynél egy adat, csak akkor vált elérhetővé, ha a szalag olvasása pont ott volt, az adatkeresést meg csak a szalag elejétől kezdve lehetet megoldani. Ez ugye iszonyatos időt jelentett, arról nem is beszélve, hogy rengeteg helyet igényelt. A technológiai fejlesztés során arra törekedtek, hogy a RAM szervezett és ellenőrzött módon tegye lehetővé az adatok tárolását és lehívását függetlenül annak helyétől. Igen tudjuk, hogy egyéb tároló - mint például a merevlemez és a CD-ROM, DVD-ROM - is közvetlenül vagy véletlenszerűen elérhető, de a véletlen elérésű kifejezést nem alkalmazzák ezeknél a tárolási formáknál.

A RAM fejlődése akkor indult, amikor a különböző órajel a mikrochipek és a processzorok fejlődtek, hiszen egyre nagyobb probléma volt, hogy az adatfeldolgozók egyre erősebbek lettek, és a RAM nem tudott lépést tartani az adatokat követelő processzorokkal. Az 1990-es években került bevezetésre az SDRAM. Az SDRAM már képes volt gyorsan, egyetlen adatsebességgel átvinni az adatokat. 2000 körül lett kifejlesztve a dupla adatsebesség véletlen hozzáférésű memória (DDR RAM). A DDR RAM bevezetése megváltoztatta és meghatározta a memória piacát, ami a mai napig meghatározó.

DDR RAM

A DDR RAM fejlődése lassan már 5 szakaszon esett át: DDR, DDR2, DDR3 és DDR4 (és DDR5). Minden egyes iteráció megnövelte az adatátviteli teljesítményt, sebességet és csökkentette az energia felhasználást. Ugyanakkor a különböző verziók nem kompatibilisek a korábbiakkal, az adatok kezelése nagyobb adagokban történik minden generációban.

Mekkora a RAM?

A RAM fizikailag és adatmennyiségi tárolásilag kicsi. Egy általános RAM tipikusan 4 gigabájtos, míg egy merevlemez akár 10 terabájtos is lehet.

A RAM kicsi, diszkrét, önálló modulok, amelyeket az alaplap megfelelő memória slotba csatlakoztatjuk. Ezeken a slotokon keresztül csatlakozik, egy busz vagy meghatározott elektromos útvonal segítségével a processzorhoz. A RAM ellentétben a HDD-vel, vagy SSD-vel, hiszen a készülék kikapcsolásával elveszíti a tárolt adatokat.

A legtöbb számítógépnél és laptopnál lehetővé teszik a felhasználóknak a RAM modulok számának növelését egy bizonyos határig. Mivel a processzor valahányszor a merevlemezről olvassa be az adatokat, lassítja a gépet, míg egy RAM hozzáférési ideje nanomásodpercekben mérhető, ezért sokkal gyorsabban tud a processzor a szükséges adatokhoz hozzáférni, így a gépünk is gyors marad.

DDR generációi

Már fentebb írtuk, hogy a DDR RAM fejlődése folyamatos és mára már az ötödik szakaszhoz értünk. Ezek a fejlesztéseknél arra törekedtek, hogy minél gyorsabb és energiatakarékosabb legyen a RAM.

Nézzük végig röviden, mi a legfontosabb, amit tudni kell ezekről a DDR generációkról:

DDR – a kettős adatsebességű memóriát, először 1996-ban vezették be. A DDR egyaránt kihasználja a rendszer órajelének emelkedő és csökkenő élét, tehát potenciálisan megduplázza a sebességét a memóriának. Ma a DDR technológia megtalálható az összes „high-end” videokártyákban és a számítógépek memóriájában, mint a DDR-SDRAM.

DDR2 – a második generációs DDR memória 2003 szeptemberében jelent meg. A DDR2 nagyobb sebességgel képes működni, mint a DDR, nagyobb adatsávszélesség lehetséges, kevesebb az energiaigénye és kevesebb hőt termel. Ez a memória telepíthető olyan alaplapba, amelyik eredetileg az első generációs DDR memóriát támogatja.

DDR3 – a harmadik generációs DDR memória 2007 júniusában jelent meg, mint a DDR2 utódja. A DDR3 órajel sebessége 1333 MHz-ről , akár 2133 MHz-es is lehet (1333-1600-2133), a mérete 1-24 GB, és az energiafogyasztása közel 30% -kal kevesebb, mint elődeik. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a DDR3 RAM asztali számítógépes verziója 240 pin-el van ellátva, míg a laptop verziója 203 pin-es! Ezt a memóriát csak olyan alaplapra telepíthetjük, amelyik támogatja a DDR3 memóriát, tehát nem kompatibilis a DDR2 slottal.

DDR4 – a negyedik generációs DDR memória a DDR3 utódjaként, 2014 szeptemberében jelent meg. A DDR4 órajel sebessége a 2133-3000 MHz között van (2133-2400-2666-2800-3000), a mérete 4-128 GB, valamint sokkal hatékonyabb, hiszen 1,2 V-on képes működni, ellenben a DDR3-al, ami 1,5-1,65 V tartomány között működik. Olyan alaplapra telepíthetőek, amelyek támogatják a DDR4 memóriát, sajnos nem kompatibilis a DDR3, vagy régebbi generációk slotjába.

DDR5 – az ötödik generációs DDR memóriát jelenleg (2017) fejlesztés alatt van és 2018-ban tervezik gyártani. Ez lesz a DDR4 utódja, ami kétszer gyorsabb és sokkal energiatakarékosabb lesz elődjénél. A JEDEC jelentette be, hogy 2018-ban készíti el a DDR5 teljes leírását, 2017 júniusában lehet majd fizikailag is megtekinteni és 2020-tól lehet majd megvásárolni.

Összefoglalva:

A RAM azért fontos, hogy a processzor munkáját megfelelően támogassuk, a működéshez szükséges gyors elérést igénylő adatokat egy hiper gyorsan elérhető helyen tároljuk. Minél több RAM van a gépben, annál gyorsabb lesz a rendszer. Általában 4GB RAM elegendő egy átlagos felhasználónak, viszont ha játszani is szeretnél a gépen, akkor már a 8GB RAM elengedhetetlen, sőt minél profibb felhasználó vagy, annál inkább a 16GB RAM a megoldás.

Mire figyelj, ha RAM-ot veszel?

1. Milyen generációs RAM-ot támogat az alaplapod?

2. Mennyi GB-ig engedi növelni a memóriát?

3. Hány slot van?

4. Mekkora az órajele a RAM-nak?

Egy meglévő mellé vásárolt RAM esetében fontos, hogy kompatibilis legyen az új a régivel. Alap, hogy ugyan olyan generációjú legyen az összes RAM modul, tehát ha DDR3, akkor mind az legyen. Ha az órajel nem azonos, az nem baj, de automatikusan a legkisebb órajelen fog működni az összes telepített RAM.

Tanácsra van szükséged? Vagy bővítenéd a memóriát?

Vedd fel velünk a kapcsolatot, mi a legjobb tudásunk szerint segítünk neked!