Számítógép vásárlásnál vagy fejlesztésnél örök kérdés, hogy mit tud a videokártya, milyen grafikus kártyát érdemes megvásárolni. Ilyenkor persze az ár az, amit legfőképpen figyelünk, de azért érdemes kicsit jobban megnézni, mit is tudhat a kiszemelt videokártya, hiszen az ár-érték itt is sokat számít.
Nézzük mit jelent az, hogy grafikus kártya?
A grafikus kártya (más néven videokártya, videoadapter vagy grafikus adapter) a legtöbb számítástechnikai eszközben az egyik fő alkatrész, amely nélkül nem látjuk a programok által leadott képeket a monitorunkon. Tehát a videokártya felelős a megfelelő kép, szín minőségi megjelenítéséért (természetesen a monitorunk minősége is fontos), hiszen feladata a rendszer által küldött, elsősorban a processzor vagy a RAM memóriából történő grafikus információk feldolgozása és analóg vagy digitális jellé alakítása.
A videokártya a legtöbb felhasználónál bővítőkártyaként jelenik meg, mert a nagyobb teljesítményt igénylő programokhoz, játékokhoz nem elegendő az alaplapra integrált változata, viszont irodai környezetbe az alaplapi videokártya tökéletesen megfelelő.
A videokártya története
Mint minden eszköznek, a videokártyának is van története, viszont ennek legfontosabb időpontja az 1977-es év, ugyanis ekkor kezdték sorozat gyártani a bővítőkártyákat, ami az alaplapra integrált videokártya bővítését szolgálta. Ezután folyamatosan fejlesztették és 1982-tól, már színes szövegkaraktereket is képesek voltak megjeleníteni, amelyek az IBM nevéhez fűződnek. A legelső videokártyák analóg jeleké alakította a kapott adatokat, ma már digitális jeleket továbbítanak, így a most forgalomban lévő modern ledes kijelzők már nem képesek megjeleníteni a régi videókártyák képeit és ez igaz fordítva is. Több olyan szabványt fejlesztettek ki, amelyek nagyobb felbontást és több színt biztosítanak, de a VGA marad a legalacsonyabb közös nevező. Minden ma gyártott számítógép támogatja a VGA-t.
Miből áll a videokártya?
Ha kezedbe veszel egy videokártyát, elsőre egy nyomtatott áramkört látsz, amin jobb esetben egy ventilátor is van szerelve. Csatlakozása, hasonló a RAM-hoz, amit az alaplapon található megfelelő foglalatba dugható bele. 2017-ben szinte kizárólag csak PCIe foglalatú videokártyák vannak.
Ha jobban szemügyre veszed, akkor többet is észrevehetsz. A videokártya elsősorban processzorból vagy a RAM-ból származó grafikus feladatok feldolgozását szolgálja. Egy videokártya központi egysége a nyomtatott áramkörre installált grafikai processzor (GPU) és azt egy dedikált RAM támogatja, amely segít gyorsan feldolgozni a grafikus adatokat. A legtöbb videokártya rendelkezik hűtőbordával és ventilátorral, ami megfelelő hőmérsékleti szinten tartja a GPU-t. A videokártya többféle bővítőportot is tartalmaz (pl. HDMI, TV stb.), ami lehetőséget ad a különféle monitorok, projektorok és egyéb kijelzőkhöz való csatlakozásra.
A számítógépházunk méreténél figyeljünk oda, hogy biztosan elférjen a videokártya, mert igénylik a tágas helyet. Persze vannak olyan videokártyák, amelyek alacsony felépítésűek, ezek az LP videokártyák. Elsősorban az SFF asztali számítógépházakba szokták tenni őket a rendelkezésre álló hely miatt.
Mik a legfontosabb elemei a videokártyának?
GPU - Mint azt feljebb írtuk a videokártya központi egysége a GPU, azaz grafikai processzor. Ez hasonlóképen működik, mint az alaplapi processzor, annyi különbséggel, hogy a grafikai adatok feldolgozása a feladata. Legtöbb helyen GPU-ként jelenítik meg a videokártyákat, tehát ne lepődj meg ezen, ilyenkor nem egy GPU processzort ajánlanak neked. Mint a CPU-nál, itt is fontos, hogy milyen teljesítményű a GPU mag és milyen órajelen (MHz) dolgozik, azaz milyen sebességgel dolgozza fel az adatokat. A legfőbb chipset (GPU) gyártók pl. ATI Technologies – AMD, nVidia – GeForce, az integráltak területén az Intel - GMA.
VRAM - A videokártya memóriája ugyan úgy támogatja a GPU-t, mint az alaplapi RAM a CPU-t, azaz a képadatok tárolását és azok gyors elérését biztosítja a processzor és a kijelző között. A videokártya a VRAM-ból az adatokat DVI vagy HDMI porton keresztül digitális jelként továbbítja egy modern, síkképernyős LED kijelzőhöz. Ha a kijelző egy régebbi modell, és egy régebbi VGA csatlakozóval csatlakoztatjuk a monitorunkat, akkor a videojelet először egy RAMDAC átalakítja a kapott digitális jelet analóg jelé.
A videokártyák memóriájáról (VRAM) egy következő írásunkban bővebben írunk. Annyit érdemes tudni, hogy a ma forgalomban lévő videokártyák VRAM-ja a 512Mb-tól egészen 8+ Gb-ig terjedhet.
Összefoglalva:
Mielőtt egy videokártyát vásárolnál, előtte döntsd el, mihez használnád. Irodai vagy oktatási célra elegendő az alaplapra integrált video kártya, viszont grafikai munkákhoz és játékhoz elengedhetetlen a bővítőkártya beszerzése. A programok grafikai megjelentésének sebessége (FPS) a GPU magtól és órajelétől, valamint a VRAM nagyságától függ.
Azt, hogy neked éppen milyen videokártyád van és annak mik a jellemzői, a GPU-Z programmal tudod megnézni, amit
ezen a linken érhetsz el. »
megoldásai védik!
