VRAM (videó memória) amit sok helyen keretpufferként is említenek, a kapott adatokat DVI vagy HDMI porton keresztül digitális jelként továbbítják egy modern, síkképernyős LED kijelzőhöz. Ha a kijelző egy régebbi (katódsugárcsőves) modell, vagy ha a modern LED kijelzőt egy régebbi VGA csatlakozóval csatlakoztatjuk a videokártyához, akkor a videojelet a RAMDAC átalakítja analóg jelekké és úgy továbbítja a kijelzőre.
A VRAM korábbi nagyteljesítményű típusai kettős portolásúak voltak, ami azt jelenti, hogy míg a processzor új képadatokat ír a VRAM-ra, a kijelző a VRAM-ról olvas és így frissíti az aktuális megjelenítési tartalmat. A kettős port kialakítása volt a legfőbb különbség a RAM és VRAM között a ’80-as és ’90-es években.
VRAM típusai
A Multibank Dynamic RAM (MDBAM) egy nagy teljesítményű, a MoSys által kifejlesztett RAM, amely a memória egységet több 32 kilobájtos részre vagy bankokra osztja, amelyek egyedileg érhetők el. A hagyományos VRAM monolitikus, azaz a teljes keretpuffer egyidejűleg érhető el. Az MDRAM esetében az egyes memória bankok lehetővé teszik a hozzáférések egyidejű végrehajtását, így növelve az általános teljesítményt. A MDRAM olcsóbb, hiszen a VRAM más formáitól eltérően a kártyák csak megfelelő mennyiségű RAM-mal tudnak előállítani egy adott felbontási képességet, ahelyett, hogy megabájtok többszörösére lenne szükség.
Rambus Dynamic RAM (RDRAM) a Rambus által tervezett VRAM, amely magában foglal egy saját buszt, amely felgyorsítja a VRAM és a keretpuffer közötti adatáramlást.
Szinkron grafikai RAM (SGRAM) egy olyan órajel-szinkronizált DRAM, amely viszonylag olcsó VRAM. A SGRAM egy portos memória, de úgy működhet, mint a kettős portos memória, hiszen egyszerre két memória oldalt nyithat meg egyszerre.
Window RAM (WRAM) ennek semmi köze a Microsoft Windows rendszerhez, csak nevében szereplő Window miatt hihetjük azt. Ez egy nagyon nagy teljesítményű VRAM, amely kétcsatornás, és kb. 25% -kal nagyobb sávszélességgel rendelkezik, mint a VRAM, de kevesebb költséggel jár. Olyan funkciókkal rendelkezik, amelyek hatékonyabban olvashatják az adatokat. A WRAM nagyon nagy felbontásnál (pl. 1600 x 1200 képpont) használható ki a true color.
True Color - a 24 bites értéket tartalmazó, képernyőn megjelenő pixel színének meghatározása, amely lehetővé teszi az akár 16.777.216 lehetséges szín megjelenítését is. Sok kijelző ma már csak 8 bites színértéket támogat, amely akár 256 lehetséges színt is tartalmazhat. A pixel színárnyalatának meghatározására használt bitek száma a bitmélysége. A true color-t néha 24 bites színnek nevezik. Az új színes kijelzők képesek 32 bites megjelenítésre. Az extra bájt, amelyet alfa-csatornának neveznek, a vezérlési és a speciális effektus - információkhoz használatosak.
VRAM használata
A modern grafikus kártyák a SGRAM nevű GDDR5 verzióját használják. Amint azt a neve is jelzi, a GDDR5 egy dupla adatsebességű RAM, mint például a RAM-oknál a DDR4. Az egyetlen jelentős különbség a VRAM és a RAM között a sebesség (mint arról már írtunk) és a dual-port funkcionalitás utánzásának képessége a régebbi VRAM speciális formáiban.
A VRAM azoknál az alkalmazásoknál a legfontosabb, amelyek összetett textúrákat jelenítenek meg vagy poligon alapú 3D struktúrákat hoznak létre. Ilyen alkalmazások például a videojátékok vagy 3D grafikai programok.
A komplex adatfeldolgozási funkciókra támaszkodó alkalmazások esetében a rendszer grafikus kártyáján lévő VRAM mennyisége nem olyan fontos, mint a rendszer RAM-jának mennyisége. A modern üzleti számítógépek könnyen elboldogulnak grafikus bővítőkártya nélkül, gyakran az alapra integrált chipen keresztül történhet a képi megjelenítés, amely megosztja a rendszermemóriát a videó megjelenítéséhez.
A grafikus feldolgozási alkalmazásokhoz (pl. Adobe Photoshop vagy csúcskategóriás videojátékok, például a "Rise of the Tomb Raider") annál jobb, ha minél több a VRAM. A "Rise of the Tomb Raider" például olyan videokártyákat igényel, amelyek legalább 2 gigabájt (GB) VRAM-ot és legalább 6 GB rendszermemóriát tartalmaznak.
Összefoglalás
A VRAM lényegében ugyan azt a célt szolgálja, mint a rendszermemória, azaz segíteni a GPU processzor működését, könnyen és gyorsan elérhetővé téve a képi adatokat.
Mekkora GB-os legyen a videókártyád?
Erre mondhatnám azt, hogy minél több, annál jobb, de természetesen teljesen felesleges azért 6GB VRAM-os videokártyát venned, hogy utána ne tudd kihasználni, vagy csak az irodában lévő géphez veszed. Alap irodai szoftverekhez tökéletesen megfelel az alaplapra integrált GPU, viszont ha grafikai programokat szeretnél futtatni, akkor szükséged lesz egy videokártyára, aminek legalább 512Mb vagy 1GB VRAM-ja van.
Ne feledd, a VRAM nem RAM, csak funkcióját tekintve hasonló, lényegében a felhasználói piacon nem is fogsz tudni VRAM-ot venni.
Érdekelnek, nálunk milyen videokártyákat tudsz vásárolni?
Nézd meg itt »
Iratkozz fel hírlevelünkre, mert sok hasznos információról és rendkívüli ajánlatokról maradsz le!
megoldásai védik!
